Itt talál meg engem:

Twitter icon
Facebook icon
Flickr icon
Google+ icon
LinkedIn icon
RSS icon

A paleo diéta és az igazság

A paleo diéta nagyon divatos, hangzatos és romantikus. Csak sajnos nem sok valóságalapja van...

Mint minden divatos életmódtanács, a pleolit diéta is érdemes arra, hogy egy kicsit alapoabban megvizsgáljuk. Nem kell sem őstörténésznek, sem gasztroenterológusnak lenni ahhoz, hogy bizonyos dolgokat alaposabban megvizsgáljunk. Nézzük tehát - a teljesség igénye nélkül - milyen állításokat fogalmaznak meg a különböző paleolit irányzatok az ősemberdiétával kapcsolatosan.

Állítások és kérdések a paleo diéta dolgában

1. állítás:

A paleolit diéta a paleolit, azaz az őskőkor emberének diétája.

1. kérdés:

Melyiknek? A paleolit kor körülbelül 2 400 000 évvel ezelőtt kezdődött, és nagyjából 10 000 évvel ezelőtt fejeződött be. Ennek a korszaknak az elején Australopithecusok járkáltak a földön, akik még nem is voltak a szó hagyományos értelmben vett emberek. Fizikai felépítésük alapján valahol félúton voltak az emberszabású majmok és a mai ember között. A korszak végén már a Homo sapiens sapiens mai alakjával találkozhatunk. Elkezdetek kialakulni az első modern civilizációk, például a sumér és az egyiptomi. Közben pedig emberfajok egész garmadája váltotta egymást: Homo habilis, Homo erectus, Neander-völgyi ember, gyenyiszovai ember, és még ki tudja, hány faj! Melyiknek az étrendjéről beszélünk?

A modern burgonya félelmetes ellenség

A modern burgonya félelmetes ellenség

2. állítás:

A paleolit étrend nagyrészt gyümölcsből, zöldségből, állati húsból, tojásból, hidegen sajtolt növényi olajokból, és hasonló, ősi összetevőkből állt. Nem fogyasztottak tejet és gabonát.

2.kérdés:

Hol?

Ez alatt a két és fél millió év alatt az ember elterjedt az egész földgolyón a trópusoktól a sarkvidékekig, miközben az éghajlat többször is radikálisan megváltozott. A trópusi éghajlat alatt élő "ősemberek" (akármit is jelent ez a szó) ugyanazt ették, mint a mai inuitok (eszkimók) ősei a sarkvidékeken? És mi van azokkal a nomád népekkel, amelyek egyetlen emberöltő alatt is hatalmas, biológiailag és éghajlat szempontjából is sokféle területeket jártak be?

3. állítás:

Az ember genetikailag semmit nem változott ez latt az idő alatt, ezért kell úgy táplálkoznunk, mint a vadászó-halászó-gyűjtögető őseink.

3. kérdés:

Az Australopithecus ugyanolyan volt genetikailag, mint a Homo erectus, az pedig ugyanolyan volt, mint Dobó István, Bruce Willis vagy a szomszéd néni?

4. állítás

A paleo diéta azért szükséges, mert a modern, szervezett mezőgazdaság termékei nem megfelelők az emberi fogyasztásra. Nem tudtunk alkalmazkodni hozzájuk. Ezek okozzák a mai betegségek jó részét.

A mezőgazdaság a hibás?

A mezőgazdaság a hibás?

4. kérdés

Mi a helyzet a tejjel? A laktózt az elmúlt néhány ezer évben fokozatosan egyre több ember tudta megemészteni, így ma már az emberiség jelentős része fogyaszthat tejet. Ott figyel bennünk a laktáz, ami bontja a tejcukrot - kivéve persze a laktózérzékeny emberekben. Ezen kívül hogyan kerül a szervezetünkbe az alfa amiláz nevű keményítőbontó enzim?

5. állítás

A paleo diéta azt jelenti, hogy olyan étrendet kell követnünk, amely minél inkább elszakad az elmúlt 5-10 000 év modern mezőgazdasága által létrehozott termékektől.

5. kérdés:

Melyek ezek a termékek?

A mai zöldségek már nem a régiek

A mai zöldségek már nem a régiek

Mert hogy akármennyire bio és organikus az a termék, akármennyire is ellenőrzött biogazdaságokban állították elő, akkor is a modern mezőgazdaság hozta létre. A saláta, a káposzta, a karfiol, a brokkoli, a kínai kel, és minden ezekhez hasonló növény egyetlen közös "őskáposztáből" származik, mégpedig, évszázadok, évezredek tudatos nemesítése által. Az össze mai gyümölcs hatalmas, lédús és vitaminban döbbenetesen gazdag a vadon élt változatához képest. Ez is a modern mezőgazdaság eredménye. A vadon élő répa felismerhetetlenül szürke, kicsi, és keserű a mai hatalmas, sok színben kapható répákhoz képest. Ráadásul mérgező is: kaucsuk van benne, aminek a mennyiségét a sokat kárhoztatott modern mezőgazdaság nemesítése csökkentette benne. Vadrépát enni egy kicsit olyan lenne, mint pitypangszárat szopogatni. A sokat dicsért banán a mai formájában gigantikus a vadbanánhoz képest, ami egyébként is szinte ehetetlen. Ráadásul addig nemestették, amíg a mai változatnak már magja sincsen. Hasonlóan használhatatlan lenne a vadon növő avokádó vagy éppen az olivabogyó. A mogyoró és az őszibarack tele volt ciánnal, egészen addig, amíg ehetővé nem nemesítették.

6.állítás:

A paleolit embere egészségesebben élt a mai embernél.

6. kérdés:

Ha ez igaz, akkor hol vannak a végelgyengülésben meghalt, aggastyán ősemberek csontvázai?

Ügyes!

A paleo diéta ügyes üzleti fogás, valakinek a zseniális marketingötlete volt, és a mai napig is nagy anyagi haszonnal tartja magát a piacon. Ha viszont a valóságban megszemlélhetnénk egy ember étrendjét mondjuk 250 000 évvel ezelőtti időszakból, akkor azt látnánk, hogy kis adagokat evett, amelyek rostosak és részben mérgezőek voltak. Fogyasztott mindent, amit csak talált a bogyóktól a gyökereken át a magvakig, a húsig és a belsőségekig. Az ősemberleletek fogain talált fogkő kémiai elemzése során bebizonyosodott, hogy gabonát is ettek, valamint keményítőt és sok hüvelyest.
Szóval a paleo diéta ügyes próbálkozás, de nem sok valóságalapja van.