Itt talál meg engem:

Twitter icon
Facebook icon
Flickr icon
Google+ icon
LinkedIn icon
RSS icon

A paleo csokoládé rejtélye

Sok ételről el tudom képzelni, hogy el lehet adni paleo cuccnak, de speciel a csokoládéról nem nagyon.

Egy nagy bevásárlóközpontban járva ezt a csomagot láttam az egyik polcon:

A csoki mint ősemberkaja

A csoki mint ősemberkaja

A feliratából kiderül, hogy paleo étcsokoládéról van szó, kilónként majdnem 11 000 forintért. Azonnal meg is jelent a szemem előtt egy neandervölgyi ősember, amint éppen étcsokoládét eszeget egy romantikus, paleolit-kori barlangban. De vajon hogyan jutott hozzá az ősember a paleo csokoládéhoz? Nem arról volt szó, hogy a paleo étrend nem enged meg semmiféle modern eredetű, tömeggyártással készült, tejes, cukrozott vagy tartósított élelmiszert?

Ezek szerint nem maga a csokoládé a paleo, hanem bizonyára az alapanyagai különböznek nagy mértékben a modern mezőgazdaság által termelt alapanyagoktól. Utána is néztem, mi van a paleo csokoládéban. Jöjjön egy népszerű recept. Íme:

  • Holland kakaópor
  • Kókuszolaj
  • Vaníliaaroma
  • Pisztácia
  • Sárgabarack
  • Méz

Nézzük először a kakaaót! A kakaóbabot nagyjából kétezer éve használja az ember. Ez bizony már bőségesen a modern mezőgazdaság időszaka. Ráadásul az eredeti őskakaót hosszas nemesítéssel tették olyanná, amlyennek ma (és sok száz éve) ismerjük. Hollandia sem létezett még a paleolit korban. Ejnye, ez nem paleo alapanyag!

Akkor talán a kókuszolaj! Az őskókuszdió sajnos nem is termett szárazföldön a paleolit korban. Korallszigeteken, atollokon termett, és nagy valószínűséggel az ember vitte ki a szárazföldre, majd háziasította és termesztette. A mai kókuszdió héjja vékonyabb, húsa vaskosabb és lédúsabb, mint az eredeti, vadon termett növényé volt. Mindez a modern mezőgazdaság eredménye. Ez sem kifejezetten paleo alapanyag.

Mi a helyzet a vaníliával? Ez a világ egyik legdrágább fűszere, mégpedig azért, mert rendkívül drágán, sok munkaórával termeszthető. Az eredete egy ehető orchidea, amelyik Közép-Amerikából származik, és maguk a maják is csak valamikor a 14. században kezdték termeszteni. Nehéz mesterségesen megporozni, főleg aurópai viszonyok között. A mai formája valamikor a 19. században kezdett meghonosodni, mivel 1841-ben egy francia tulajdonban lévő, 12 éves rabszolgagyerek rájött, hogyan lehet kézzel megporozni. Ettől kezdve terjedt el a világ minden részén. Nem kifejezetten paleolit a kultúra terméke.

És a pisztácia? Ezt tényleg régóta eszi az emberiség, legalább 9000 éve. Mondjuk, régebben is, és így egy kicsit visszalóg a paleolit korba. Csakhogy sajnos ennek is a nemesített változatait esszük manapság. A vad pisztácia íze olajos, nyersen leginkább a terpentinre emlékeztet. A növényt a Földközi-tenger vidékén és attól keletre, például Iránban is nagy mennyiségben használják fel, de leginkább a gyantája kelednő. Bőrcserzésre is kiváló.

Sárgabarack? Olyan nagy lelkesedéssel termesztik tudatos nemesítéssel, hogy mára az eredete is vitatott. Állítólag valahonnan Örményországból származik. Ilyet az ősember biztos, hogy nem látott.

A méz vizont teljesen oké. Azt már az ősember is ehette. Igaz, nem tudjuk, hogy az ősméz mennyivel volt jobb a mainál, de az biztos, hogy ma már a méheket is tenyésztik, és mesterségesen szabályozzák a tevékenységüket.

A nem paleo csokoládéban van egy csomó cukor, tej, vaj, meg kakaó. A paleo csokoládéban - a kakaón kívül - igyekeztek mindezt nagyon természetes és nagyon ősi alapanyagokkal helyettesíteni. A baj az, hogy ilyenek nincsnenek. És ha a kakaón kívül mindent kiveszünk a csokoládéból, akkor mi marad? Kilónként 11 000 forint a pénztárgépben.

De sebaj: van mellette paleo mandulás drazsé is:-)