Itt talál meg engem:

Twitter icon
Facebook icon
Flickr icon
Google+ icon
LinkedIn icon
RSS icon

Matek a tömegben

Két fizikus sétál a Széll Kálmán téren, avagy miért nem ütközünk össze másokkal az utcán?

Mintha csak egy vicc kezdete lenne: két fizikus sétál a Széll Kálmán téren... Pedig hasonlóan kezdődtek azok a szimulációk és matematikai számítások, amik a tömeg viselkedését vizsgálják. Az amerika Illinois államban egy Brian Skinner nevű fizikus azon gndolkodott, hogy milyen fizikai törvények vonatkoznak a tömegek mozgására. Hogyan működnek az agyunkban azok a számítások, amik megakadályozzák, hogy összeütközzünk az utcán, egy rock-koncerten vagy egy tüntetésen?

Nem ütköznek össze

Nem ütköznek össze

A tömeg mozgását figyelve úgy tűnik, mintha az egyes emberek mágnesek módjára taszítanák egymást a tömegben. Egy ideig közelednek egymáshoz, aztán módosítják a mozgásuk irányát. Skinner - miközben analógiákat keresett - először az elektromosan töltött részecskék jutottak az eszébe. Ahogy az azonos töltések, úgy az emberek is taszítják egymást, mégpedig annál erősebben, minél közelebb kerülnek egymáshoz.

A tömeg részecskéi: az emberek

Arra gondolt, hogy a tömeg mozgása esetében is a távolságtól függ a kitérő manőver pillanata, pontosabban a távolság négyzetével fordítottan arányos. Aztán amikor alaposabban nekilátott a számolásnak, és rengeteg videofelvételt kielemzett, más következtetésre jutott. Az, hogy mikor végzünk kitérő manővert a tömeg részeként, nem a távolságtól, hanem az időtől függ. Az agyunk felméri, mennyi idő kell ahhoz, hogy az adott sebességgel összeütközzünk valakivel. Minél közelebb kerülünk egymáshoz, annál kézzel foghatóbbá válik az ütközés veszélye. Így aztán ahogy az ütközés várható időpontja közeledik, egyre fokozódik bennünk a stressz. Ez ellen tennünk kell valamit, így a megjósolható ütközésig eltelt idő négyzetével fordított arányosságot kalkulálunk ki.

Ha baj van, a rend felborul

Ez a rendszer azonban csak egy határig működik. Az egész érvényét veszíti, ha az ütközés várhatóan kevesebb, mint három másodperc múlva bekövetkezik. Így aztán újabb kutatásokat igényel, hogy mi történik egy-egy tömegtüntetésen, vagy olyan vallási ünnepen, ahol szoros a tömeg. Milyen fizikai és matematikai szabályok vonatkoznak egy olyan döbbenetes, fojtogató tömeg mozgására, mint amilyen az évente megrendezett Hadzs idején a szaúd-arábiai Mekkába, a Kába-kőhöz zarándokol.

A hasonló számítások nem csak infantilis játszadozásból születnek. A valóságban életeket menthet meg egy olyan technika, amelynek a segítségével hatékonyabban lehet kezelni a tömeg folyadékszerű mozgását pánik idején.