Itt talál meg engem:

Twitter icon
Facebook icon
Flickr icon
Google+ icon
LinkedIn icon
RSS icon

Depresszió a cserépben

Néha mi emberek is átültetésre szorulunk. Fáj, de nincs más választás.

Tavaly tavasszal depressziós lett az egyik növényünk. Ezt onnan vettük észre, hogy abbahagyta a növekedést, csak kornyadozott, és kifakult szegény. Próbáltuk így locsolni, úgy napoztatni, de semmi nem használt. Egy idő után nyilvánvalóvá vált, hogy át kell ültetni, mert így el fog pusztulni.
Amikor megpróbáltuk kiszedni a cserépbből, szörnyű állapotokat találtunk. Annyira telenőtte a gyökereivel az egész edényt, hogy a szálak már a vízleeresztő lyukakon türemkedtek ki, és betöltöttek minden rendelkezésre álló teret. Ki sem tudtuk szedni a növényt a cserépből, mert úgy belenőtt ezekbe a lyukakba, hogy tönkretettük volna az egészet. Kénytelenek voltunk radikális megoldást alkalmazni. Amikor elővettük a kalapácsot, és letörtük róla a kaspót, ez a látvány fogadott:

A gyökerek kinőtték a cserepet

A gyökerek kinőtték a cserepet

Nagy nehezen lerepesztgettük róla az egészet, levágtuk a cserépen belüli műanyag "cserepet" a földlabda szánalmas maradékairól, aztán megpróbáltuk átültetni. Persze ez sem ment könnyen, mert annyi gyökeret eresztett egy szűk kis helyre, hogy képtelenség volt belenyomni a következő cserépbe. Előkerült az olló, és a gyökerek jó részét le kellett nyesegetni.

Saját magát fojtogatta...

Saját magát fojtogatta...

Ez az egész kísértetiesen olyan, mint amikor valakin eluralkodik a depressszió. Ilyenkor értéktelenné válik minden, amit magunk körül találunk. A gyökereink ki akarnak nőni a csrépből, de nem tudnak. Be vagyunk szorítva, és a tápanyag már nem jut el hozzánk. A saját összenyomorított gyökereink fojtogatnak. A körülöttünk lévő föld tápanyagait már felhasználtuk, új pedig sehonnan nem érkezik. Nincs tér, nincs tápanyag, nincs felüdülés.

Ilyenkor egyetlen egy megoldás van: mindent újra kell kezdeni. Meg kell szabadulni attól, ami fojtogat. Szét kell törni magunk körül a cserepet, és akármennyire is félünk a változástól, új cserépbe kell költöznünk. Fájni fog, de kaspó alatti műanyagot is le kell vágni, a túlburjánzott gyökereinket is le kell vagdosni, hogy beleférjünk az új cserépbe.

Néha össze kell törni a cserepet

Néha össze kell törni a cserepet

 

Ha egy olyan komoly dologtól akarunk megszabadulni, mint a depresszió, akkor ez biztosan nem fog sikerülni áldozatok nélkül. A radikális váltás fáj, és elkerülhetetlenül pusztítással jár. De csak így van esélyünk új életet kezdeni, új energiákat mozgósítani magunkban. Ennek a növénynek sikerült. Íme:

Háromnegyed év kellett neki, de sikerült

Háromnegyed év kellett neki, de sikerült

Újraéledt

Újraéledt

Van remény

Van remény