Itt talál meg engem:

Twitter icon
Facebook icon
Flickr icon
Google+ icon
LinkedIn icon
RSS icon

Aki a saját sikolyára sem ébred fel

Amikor valaki éjszaka az életéért küzd, miközben egyszerre alszik és ébren van.

 Vérfagyasztó élmény, amikor valakinek rémálmai vannak, de a környezetének sem sokkal jobb. Felér egy megvalósult horrorfilmmel, amikor a feleség arra ébred, hogy a férje mereven ül az ágyukban, és üveges szemmel sikít. Iszonytató, mert nem reagál a szólongatásra, a szeme tágra van nyitva, miközben láthatólag fogalma sincs a körülötte zajló valóságról.

Összefut a család, próbálják ébresztgetni, vigasztalni, de semmi nem használ. Egy idő után aztán az apa elhallgat, visszafekszik, és elcsöndesedik. Másnap reggel semmire nem emlékszik, és hitetlenkedve hallgatja a rémült beszámolókat.
Ezek a nagyon intenzív rémálmok a leggyakrabban gyerekkorban fordulnak elő: a statisztikák szerint a gyerekek 6,5 százalékuk is érintett lehet az élete egy-egy szakaszában. Nem ritka felnőtt korban sem, leginkább harmincöt éves kor alatt: több, mint 2 százalék átéli ezeket az ijesztő élményeket. A hatvanöt év felettiek között százból egy ember szenved rémálmoktól.

 

Valóságnak tűnik

Valóságnak tűnik

A mindent átható, élénk rémálmok furcsa állapotot jelentenek. Vagy elalváskor, vagy felébredés közben, az álom és az ébrenlét határán bukkannak elő, máskor pedig éppen a legmélyebb, úgynevezett REM-alvás idején. Az egész egy nagy sikítással, ordítással kezdődik. Az alany ilyenkor egyszerre alszik és ébren van, miközben rémisztő dolgok történnek vele. Felgyorsul a szívverése és a lélegzése, feszülnek az izmai, és erősen verejtékezik.
A szeme általában nyitva van, de nem reagál a külső ingerekre, és vigasztalhatatlanul retteg. Zavarodott, és gyakran össze-vissza beszél. Látomásokkal hadakozik, minden elsöprő érzelmi hullámok borítják el. Gyakran az ősi „menekülés vagy támadás”-ösztön lesz rajta úrrá.

Egyik sem sokkal jobb a másiknál. Ha menekülni akar, gyakran megsérül miközben vakon keresztülesik valamin, nekimegy a bútoroknak vagy a falnak. A rémálom máris alvajárásba torkollt. Ha támad – például azért, mert vissza akarják tartani – szintén súlyos sérülések következhetnek be. Időről időre előkerülnek olyan történetek, amelyekben valaki álmában gyilkol is. Ezeket azért a szükséges szkepticizmussal érdemes megszelídíteni. A büntetőjogi vonatkozásai mindenesetre érdekesek lehetnek az ilyesminek.
Ezek a rémálmok néhány percig, vagy akár fél óráig is tarthatnak. Mivel ébredés után az illető általában semmire sem emlékszik, legföljebb töredékes képek maradnak benne az álmáról, nem sok mindent lehet tenni: támogatni, vigasztalni érdemes. Ha mindez gyakran előfordul – és különösen, ha sérülések is történnek – szakemberhez kell fordulni, mielőtt nagyobb baj történik.